A kottasor öt vízszintes vonalból és négy mezőből álló halmaz, amelyekre hangjegyek vannak írva. A kottafej függőleges helyzete a kottasoron a hangmagasságát jelzi a kulcs megszólaltatása után.

A sorközvonalak felfelé vagy lefelé nyújtják a kottasort, ha a hangok kívül esnek a hangtartományán. Több kottasor összeköthető merevítőkkel vagy zárójelekkel, így billentyűs zenéhez, kamarazenéhez vagy teljes kottához használható rendszereket alkotva. A kottasor egy tiszta vizuális rácsot biztosít, amely lehetővé teszi az összetett kották olvashatóságát.

A modern ötsoros kottarendszer a korábbi, kevesebb sort használó rendszerekből fejlődött ki. Szabványosítása lehetővé tette a zene pontosabb lejegyzését és széles körű megosztását. A kottarendszeren lévő hangjegyek gyors és pontos olvasásának megtanulása a zenei műveltség egyik első feladata.

Még a digitális kottaíró eszközökkel is a kottasor marad az írott zene alapvető vizuális kerete.