Vegyél egy részvényt, és a cég egy kis részét birtoklod. Nem egy fizikai részt, hanem jogi igényt adsz a bevételeire és eszközeire. Ha a cég virágzik, a részvényárfolyam emelkedik, és osztalékot kaphatsz. Ha megbotlik, a részvényárfolyam esik, és elveszítheted befektetésed egy részét vagy egészét. A részvények a tőzsdék és a modern vállalati tulajdonlás építőkövei.

A vállalatok részvényeket bocsátanak ki tőkebevonás céljából. Egy startup eladhat részvényeket kockázati tőkéseknek. Egy növekvő cég tarthat tőzsdei bevezetést, amikor először ad el részvényeket a nyilvánosságnak. A vállalat által kibocsátott részvények teljes száma határozza meg a tulajdonjog megosztását. Az az alapító, aki a teljes 100 millió részvényből 10 millióval rendelkezik, a vállalat 10 százalékát birtokolja.

A részvényeseknek jogaik vannak. Szavaznak a fontos döntésekben, például az igazgatótanács megválasztásában és az egyesülések jóváhagyásában. Éves jelentéseket kapnak, és részt vehetnek a részvényesi közgyűléseken. A gyakorlatban a legtöbb egyéni részvényes nem szavazati joggal rendelkezik, és az intézményi befektetők, mint például a nyugdíjalapok és a befektetési alapok, a hatalom nagy részét birtokolják. A tulajdonlás ilyen koncentrációja a vállalatirányítást heves vita tárgyává tette.

Megosztás alapjai

• Közös részvények: szavazati jog, változó osztalék
• Elsőbbségi részvények: fix osztalék, csődeljárás esetén elsőbbség
• Részvényár: a kereslet és kínálat határozza meg
• Piaci kapitalizáció: részvényár szorozva az összes részvény értékével
• Osztalék: a részvényeseknek kifizetett nyereségrész