A városantropológia a városok kulturális életét és társadalmi dinamikáját vizsgálja. A 20. század közepén jelent meg, amikor az antropológusok falvakból városi negyedekbe költöztek. Korai munkái a migráns közösségeket, az utcai életet és a vidéki szokások városi körülményekhez való alkalmazkodását vizsgálták. Ma a terület a dzsentrifikációt, a hajléktalanságot, az informális gazdaságot, az etnikai enklávékat és a köztér politikáját öleli fel.

A városok nem csupán hátterek. Sajátos módon alakítják a társadalmi életet. A népsűrűség, az anonimitás és a sokszínűség lehetőségeket és feszültségeket teremt. Az emberek naponta tárgyalnak idegenekkel. Szubkultúrákat alkotnak a munka, a zene vagy a környék körül. Versenyeznek a lakhatásért, a közlekedésért és a láthatóságért. A városi antropológusok azt vizsgálják, hogyan működik a hatalom az övezeti besorolás, a rendfenntartás és az infrastruktúra révén. Dokumentálják az ellenállást is, a graffitiktől a közösségi kertekig.

Kutatási témák

• Migráció és etnikai negyedek.
• Informális gazdaságok és utcai árusok.
• Lakhatás, dzsentrifikáció és kitelepítés.
• Nyilvános tér és a hovatartozás politikája.

A világ népességének több mint fele ma városokban él. A városi antropológia már nem szakterület. Központi szerepet játszik a kortárs élet megértésében.