A zavargás a tömeg erőszakos közrendzavarása. Anyagi károkkal, a rendőrséggel való összecsapásokkal, és néha sérülésekkel vagy halálesetekkel jár. A zavargások nem véletlenszerűek. Általában egy kiváltó esemény – rendőrgyilkosság, választási csalás, élelmiszerhiány – után törnek ki, és mögöttes sérelmeket fejeznek ki.

A szociológusok megkülönböztetik a zavargásokat a kollektív viselkedés más formáitól. A zavargásoknak vannak célpontjaik, még akkor is, ha a célpontok változnak. Gyakran fosztogatással, gyújtogatással és a hatóságokkal való összetűzésekkel járnak. Az 1992-es Los Angeles-i zavargások a rendőrök Rodney King-verés ügyében való felmentését követték. A 2020-as zavargások George Floyd meggyilkolását követték.

Gyakori kiváltó okok

• Rendőri erőszak és büntetlenség
• Politikai elnyomás vagy választási csalás
• Gazdasági válság és egyenlőtlenség
• Faji vagy etnikai igazságtalanság
• Élelmiszerhiány vagy erőforráshiány

A zavargások költségesek. Tönkreteszik a vállalkozásokat, embereket sértenek meg, és visszavethetik a változást célzó mozgalmakat. De felhívják a figyelmet olyan problémákra is, amelyeket a békés tüntetések nem tudtak megoldani. A kormányok elnyomással, reformmal, vagy mindkettővel reagálnak.