Az anyag minden, aminek tömege van és teret foglal el. Ez az univerzum szövete. A csillagok, bolygók, sziklák, víz, levegő és élőlények mind anyagból állnak. Az anyag atomokból épül fel, amelyek protonokból, neutronokból és elektronokból állnak. A protonok és a neutronok kvarkokból állnak. A kvarkok és az elektronok alapvető részecskék, ami azt jelenti, hogy nincs ismert belső szerkezetük. Az anyag különböző halmazállapotokban létezhet: szilárd, folyékony, gáz és plazma. A plazma a leggyakoribb halmazállapot az univerzumban, amely a csillagokban és a villámokban található.

Az anyagnak számos tulajdonsága van. Van tömege, amely ellenáll a gyorsulásnak. Van térfogata, amely elfoglalja a teret. Van sűrűsége, amely a térfogategységre jutó tömeg. Fizikai változásokon mehet keresztül, például olvadáson és forráson, valamint kémiai változásokon, például égésen és rozsdásodáson. Az anyag megőrződik a kémiai reakciókban, de energiává alakulhat magreakciókban. A világegyetem körülbelül 5 százalék közönséges anyagot, 27 százalék sötét anyagot és 68 százalék sötét energiát tartalmaz. A sötét anyag és a sötét energia nem atomokból épül fel, és természetük ismeretlen. A közönséges anyag az a rész, amelyet a legjobban megértünk.

Halmazállapotok

• Szilárd. Fix alak és térfogat.
• Liquid. Fix térfogat, változó forma.
• Gas. Változó alak és térfogat.
• Plazma. Ionizált gáz, a leggyakoribb az univerzumban.

Az anyag nem ugyanaz, mint a tömeg. A tömeg az anyag egyik tulajdonsága. Az anyag az a fizikai szubsztancia, amelynek tömege van, és teret foglal el.