Egy újonnan kialakult memória kezdetben törékeny. Idővel stabilabbá és a zavaró tényezőkkel szemben ellenállóbbá válik egy konszolidációnak nevezett folyamat révén. Az átalakulás magában foglalja mind a sejtek szintjén bekövetkező szinaptikus változásokat, mind az emléket tároló áramkörök fokozatos átszerveződését.

A szinaptikus konszolidáció órákon belül megtörténik, és a fehérjeszintézistől, valamint a szinapszisok szerkezeti átalakulásától függ. A rendszerek konszolidációja napoktól évekig is eltarthat, és gyakran magában foglalja a hippocampus-függő reprezentációktól az elosztottabb kérgi reprezentációk felé való eltolódást, különösen a deklaratív emlékek esetében. Az alvás, különösen a lassú hullámú és a REM fázisok, úgy tűnik, elősegíti ezeket a folyamatokat.

A konszolidáció akadályozása – gyógyszerekkel, elektrokonvulzív stimulációval vagy versengő tanulással – gyengítheti vagy kitörölheti a közelmúltbeli emlékeket, miközben megkíméli a régebbieket. A konszolidáció megértése következményekkel jár a traumatikus emlékek kezelésében és az oktatási eredmények javításában.

• Az újonnan kialakult emlékek stabilizálása
• Szinaptikus és rendszerszinteket is tartalmaz
• Gyakran az alvás segíti elő
• Interferenciára érzékeny, ha nemrégiben történt