Az érzékszervi világ folyamatosan több információval bombázza az agyat, mint amennyit teljes mértékben feldolgozni képes. A figyelem olyan mechanizmusok összessége, amelyek bizonyos bemeneteket kiválasztanak preferenciális kezelésre, miközben másokat kiszűrnek. Akaratlagosan irányulhat egy cél felé, vagy hirtelen vagy kiemelkedő események automatikusan is felvehetik a figyelmét.

A frontális és parietális kérget átfogó hálózatok, valamint a kéreg alatti struktúrák, mint például a talamusz és a colliculus superior, valósítják meg ezeket a szelekciókat. A figyelem fokozza az idegi válaszokat a figyelt ingerekre, javítja az érzékelési élességet, és megkönnyíti a memóriába való kódolást. Amikor a figyelem zavart okoz, mint például a neglekt szindrómák vagy bizonyos fejlődési rendellenességek esetén, a tér egész régiói vagy a tárgyak jellemzői észrevétlenek maradhatnak.

A hosszú ideig tartó, tartós figyelem a noradrenalin és az acetilkolin részvételével zajló arousal rendszerekre támaszkodik. A megosztott figyelem ezzel szemben a feldolgozási kapacitás korlátait mutatja. A figyelem tanulmányozása gyakorlati értékkel bír az oktatás, a felhasználói felület tervezése és a figyelmi zavarok kezelése szempontjából.

Még az egyszerű laboratóriumi feladatok is, mint például a célpont detektálása a zavaró tényezők között, továbbra is új szelekciós elveket tárnak fel.