A keresetindítási ok a per jogi alapja. Ez a tények összessége, amely feljogosítja a személyt arra, hogy bíróságtól jogorvoslatot kérjen. Keresetindítási ok nélkül a pert elutasítják. A felperesnek meg kell határoznia a konkrét jogi elméletet: szerződésszegés, gondatlanság, rágalmazás, birtokháborítás stb.

Minden kereseti oknak megvannak az elemei. A gondatlansághoz kötelesség, szerződésszegés, oksági összefüggés és kártérítés szükséges. A szerződésszegéshez érvényes szerződés, a felperes teljesítése, az alperes szerződésszegése és kártérítés szükséges. Ha bármelyik elem hiányzik, a kereset sikertelen. Az ügyvédek a keresetben kereseti okokat hoznak fel, a bírák pedig értékelik, hogy a tények alátámasztják-e azokat.

Gyakori kereseti okok

• Gondatlanság: az ésszerű gondosság elmulasztása.
• Szerződésszegés: szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása.
• Csalás: egy lényeges tény szándékos elferdítése.
• Rágalmazás: hírnevet sértő hamis állítás.
• Birtokháborítás: jogosulatlan belépés az ingatlanba.

Az elévülési idő határidőt szab minden egyes keresetindításra. Ha ezt elmulasztják, a kereset elévül, függetlenül attól, hogy mennyire erősek a tények. A különböző kereseti okokra eltérő határidők vonatkoznak. Személyi sérülés esetén két év is lehet. Írásbeli szerződések esetén hat. A megfelelő kereseti ok és a megfelelő határidő meghatározása az egyik első dolog, amit egy ügyvéd tesz, amikor az ügyfél belép az ajtón.