A demokratikus részvétel a tájékoztatáson múlik. A tudáshoz való jog az az elv, amely szerint a nyilvánosság jogosult hozzáférni a kormányzati tevékenységekről és más, közös érdekű ügyekről szóló információkhoz, amelyeket gyakran a tájékoztatás szabadságáról és a nyilvános ülésekről szóló törvények testesítenek meg.

Az újságírók a tudáshoz való jogukra hivatkoznak, amikor feljegyzéseket kérnek, nyilvános üléseken vesznek részt, vagy olyan anyagok közzétételét indokolják, amelyeket a tisztviselők inkább visszatartanak. Ez az elv verseng a magánélethez, a biztonsághoz és a hatékony tanácskozáshoz fűződő jogos érdekekkel. A jogrendszerek országonként és időben eltérően húzzák meg a határokat.

A tudáshoz való jog gyakorlati gyakorlásához használható kérési folyamatokra, betartatható határidőkre és az elutasítások független felülvizsgálatára van szükség. Ahol ezek a mechanizmusok gyengék, a formális jog keveset jelent. Az erős tudáshoz való jogot biztosító rendszerek támogatják mind a felügyeleti újságírást, mind a szokásos polgári felügyeletet.

• A nyilvánosság jogosultsága a kormányzati és polgári ügyekkel kapcsolatos információkhoz
• Az információhoz való hozzáférésről szóló törvények támogatják
• Adatvédelmi és biztonsági aggályokkal szemben kiegyensúlyozott
• Lehetővé teszi a felügyeleti jelentéstételt és a polgári részvételt