A Föld felszínéről fizikai érintkezés nélkül is lehet információkat gyűjteni. A távérzékelés műholdakon, repülőgépeken vagy drónokon lévő érzékelőket használ a szárazföld, a víz és a légkör által visszavert vagy kibocsátott elektromágneses sugárzás érzékelésére és mérésére.

Az optikai képek a látható és az infravörös fényt rögzítik; a radar áthatol a felhőkön, és képes mérni a felszíni magasságot. Az idősoros képek feltárják a földborítás, a növényzet egészsége, a jég kiterjedése és a városi növekedés változásait. Az adatok az időjárás-előrejelzés, a katasztrófaelhárítás, a mezőgazdaság és a környezeti monitoring alapját képezik.

A távérzékelési adatok feldolgozása korrekciót igényel a légköri hatások és a geometriai torzítások miatt. Az osztályozási algoritmusok a nyers jeleket a felszínborítás-típusok térképeivé alakítják. Ahogy az érzékelők felbontása és az ismételt látogatások gyakorisága javul, a távérzékelés folyamatosan bővíti azon kérdések körét, amelyekre a földrajzosok távolról is válaszolhatnak.

• Adatgyűjtés távolról érzékelőkkel
• Műholdakat, repülőgépeket és drónokat használ
• Elektromágneses sugárzás rögzítése
• Alapvető a környezeti változások nyomon követéséhez