A szigetelés csökkenti a hőátadást a falakon, padlókon vagy tetőkön keresztül. Télen melegen, nyáron pedig hűvösen tartja az épületeket. Csökkenti az energiafelhasználást és javítja a komfortérzetet. Úgy működik, hogy a levegőt kis zsebekben csapdába ejti. Az álló levegő rossz hővezető. Minél több légzseb van benne, annál jobb a szigetelés. Az anyag lehet üvegszál, ásványgyapot, cellulóz, hab vagy pamut. Mindegyiknek megvan a saját R-értéke, amely a hőáramlással szembeni ellenállást méri. Minél magasabb az R-érték, annál jobb a szigetelés.

A szigetelés többféle formában létezik. A szigetelőrétegek előre vágott panelek, amelyek a gerendák és a tartógerendák közé illeszkednek. A befújt szigetelés laza anyag, amelyet pneumatikusan szerelnek be a padlásokon és a falakon. A merev hablapokat kültéren és tetőkön használják. A szóróhab kitágul, hogy kitöltse a réseket és lezárja a légszivárgásokat. Mindegyiknek megvan a maga alkalmazása. A választás a tértől, az éghajlattól és a költségvetéstől függ. A szigetelést helyesen kell telepíteni. A rések, az összenyomódás és a nedvesség csökkenti a teljesítményt.

A szigetelés nem csak a hőmérsékletről szól. Az akusztikát és a tűzbiztonságot is befolyásolja. Egyes anyagok jobban blokkolják a hangot. Egyesek tűzállóak. Vannak újrahasznosított anyagokból készültek. Vannak, amelyek égésgátlókkal vannak kezelve. A szabvány meghatározza az egyes éghajlati zónákra vonatkozó minimális R-értéket. Egyes éghajlatokon a szigetelést párazáró fóliával kell ellátni, hogy megakadályozzuk a nedvesség lecsapódását a falon belül. A szigetelés láthatatlan. Hatásai minden nap érezhetők. Ez az egyik legjobb befektetés egy épületbe.