Az animizmus az a hiedelem, hogy a tárgyak és a természeti jelenségek lélekkel rendelkeznek. Ez az a hiedelem, hogy az állatok, növények, sziklák, folyók és az időjárás spirituális lényeggel bírnak. A kifejezés a latin anima szóból származik, ami lelket jelent. EB Tylor antropológus alkotta meg 1871-ben. Ő a vallás legkorábbi formájának tartotta. Az őshonos kultúrákban világszerte megtalálható.

Az animizmus nem egyetlen vallás. Egy világnézet. A világot élőnek tekinti. Mindenben szellemeket lát. Az embert a természet részének, nem pedig felette állónak tekinti. Hangsúlyozza a természeti világ tiszteletét. Hangsúlyozza a kölcsönösséget. Hangsúlyozza a rituálékat. Gyakran más vallásokkal együtt gyakorolják. Lehet valaki keresztény és animista. Lehet valaki buddhista és animista. Ez egy módja a világhoz való viszonyulásnak.

Animista hiedelmek és gyakorlatok

• A szellemek fákban, folyókban és hegyekben laknak.
• Az állatoknak lelkük és cselekvőképességük van.
• A rituálék tisztelik és megnyugtatják a szellemeket.
• A sámánok közvetítenek az emberek és a szellemek között.
• A természet szent, nem erőforrás.

Az animizmust gyakran félreértik. Nem primitív dolog, és nem is babona; kifinomult világnézet. Olyan összefüggéseket lát, amelyeket a modern társadalom figyelmen kívül hagy. Meglátja a szentet a hétköznapiban, a személyt a fában és a szellemet a folyóban. Megkérdőjelezi azt a nézetet, miszerint kizárólag az embernek van értéke, és azt is, hogy a természet csupán élettelen anyag. Alázatra, tiszteletre és gondoskodásra int. Az animizmus arra emlékeztet minket, hogy nem vagyunk egyedül: a világon osztozunk szellemekkel és más lényekkel; egy nagyobb egész részei vagyunk. Ez olyan igazság, amelyet érdemes észben tartani. A környezeti válság idején az animizmus tanulsággal szolgál számunkra: a világ él – bánjunk is vele ekképpen.