Műtét vagy súlyos sérülés után a sportoló egy strukturált programot követ, hogy visszanyerje erejét, mozgékonyságát és önbizalmát, mielőtt visszatér a teljes értékű edzéshez. Ez a folyamat a rehabilitáció. Progresszív, kritérium-alapú és gyakran hosszadalmas.

A korai szakaszok védik a gyógyuló szöveteket, miközben korlátozzák a szükségtelen erőnléti állapotromlást. A későbbi szakaszokban újra bevezetik a sportágspecifikus terheléseket és mozgásmintákat. Egyértelmű referenciaértékek – erőszimmetria, ugrástesztek, kontrollált kontaktus – irányítják a fejlődést. A pszichológiai felkészültséget a fizikai mérések mellett mérik fel.

A kapkodó rehabilitáció növeli az ismételt sérülés kockázatát. A tervet multidiszciplináris csapatok koordinálják, beleértve a fizioterapeutákat, orvosokat és edzőket. A sikeres rehabilitáció nemcsak a részvételhez, hanem a kiegyensúlyozott teljesítményhez is visszaadja a sportolónak. A munka gyakran láthatatlan a szurkolók számára, mégis döntő fontosságú a karrier hosszúsága szempontjából.

A rehabilitáció az orvosi felépülést sportos felépüléssé alakítja.