Az entrópia a rendezetlenség vagy a véletlenszerűség mértéke egy rendszerben. A termodinamika második főtétele kimondja, hogy egy zárt rendszer teljes entrópiája soha nem csökken. Vagy változatlan marad, vagy növekszik. Ezért áramlik a hő a melegebbtől a hidegebb felé, ezért nem áll össze újra egy törött üveg, és ezért tűnik úgy, hogy az időnek van iránya. Az entrópia nem erő. Ez egy statisztikai tendencia. Egyszerűen több módja van annak, hogy egy rendszer rendezetlen legyen, mint amennyi rendezett.

Az entrópiát joule per kelvinben mérik. Ludwig Boltzmann statisztikai definíciót adott neki: S = k ln W, ahol k a Boltzmann-állandó, W pedig az adott makroállapotnak megfelelő mikroállapotok száma. Egy több mikroállapottal rendelkező makroállapotnak nagyobb az entrópiája. Ezért van az, hogy egy szobát megtöltő gáznak nagyobb az entrópiája, mint egy sarokba összenyomott gáznak. Az entrópiát az információelméletben is használják, ahol egy üzenet bizonytalanságát vagy információtartalmát méri. A két fogalom összefügg, bár nem azonos.

Entropia tények

• Definíció. A rendezetlenség vagy véletlenszerűség mértéke.
• Második főtétel. Egy zárt rendszer teljes entrópiája soha nem csökken.
• Boltzmann. S = k ln W.
• Irány. Elmagyarázza az idő nyilát.
• Information. Egy üzenet bizonytalanságát méri.

Az entrópia nem ugyanaz, mint az energia. Az energia megmarad. Az entrópia hajlamos növekedni.