A távoli viharok által keltett hullámok több ezer kilométert is megtehetnek az óceánon, hosszú, szabályos hullámzásként, amelyet hullámzásnak neveznek. A helyi szélhullámokkal ellentétben a hullámzás hosszabb periódusú és simább megjelenésű, és akkor is érkezhet, ha a helyi szélcsend van.

Ahogy a hullámok elhagyják a vihart, ami létrehozta őket, a rövidebb komponensek eloszlanak vagy lemaradnak, így a hosszabb, gyorsabb hullámok hullámként terjednek. A hullámzás energiát szállít egész óceáni medencéken keresztül, és hullámtörésként eljuttatja a távoli partvidékekre. A szörfösök és a part menti mérnökök nagy figyelmet fordítanak a hullámzás-előrejelzésekre, mivel a hullámmagasság, a hullámok periódusa és az iránya meghatározza a megtörések minőségét és a part menti hatásokat.

Műholdas magasságmérők és hullámbóják mérik a hullámok magasságát és periódusát. A numerikus hullámmodellek nyomon követik a hullámok keletkezését, terjedését és eloszlását a globális óceánban. Egyes strandokon rendszeresen előfordul, hogy egy napokkal korábbi viharból, több ezer kilométer távolságból hosszú periódusú hullámok érkeznek.

Egy szélcsendes, napsütéses napon is erős hullámverés tapasztalható, amikor a távoli hullámok elérik a partot.