Egyetlen távcső sem képes felfogni egy fekete lyuk árnyékát. Az Event Horizon Telescope ezt úgy tette, hogy a világ különböző pontjain elhelyezett rádióantennákat egy Föld méretű virtuális távcsővé egyesítette. Ez a technika az interferometria. Több távcsövet kapcsol össze, és jeleiket egyesítve egy sokkal nagyobb műszer felbontását éri el.

Az elv a hulláminterferencia. Amikor két teleszkóp ugyanazt a forrást figyeli meg, a fényhullámok kissé eltérő időpontban érkeznek meg. Ezen hullámok kombinálása interferenciamintázatot hoz létre, amely finom részleteket kódol. A teleszkópok közötti távolság határozza meg a felbontást. Minél nagyobb a távolság, annál finomabbak a részletek.

Az interferometria az elektromágneses spektrum teljes skáláján működik. A rádióinterferometria a legfejlettebb. Az olyan antennarendszerek, mint az új-mexikói Very Large Array és a chilei ALMA, sokkal élesebb képeket produkálnak, mint bármelyik önálló parabolaantenna. Az optikai interferometria nehezebb, mivel a fényhullámokat rendkívüli pontossággal kell kombinálni. De már alkalmazták, és folyamatosan fejlődik.

A technika nem csak képalkotásra szolgál. Csillagok átmérőjének, kettős rendszerek pályájának és rádióforrások pozíciójának milliívmásodperces pontossággal történő mérésére is használják. Az interferometria különálló teleszkópokat egyetlen óriási szemmé alakít.