A kontextuális utalások olyan szövegbeli utalások, amelyek segítenek az olvasóknak meghatározni az ismeretlen szavak jelentését. A nyomok a környező szavakból, mondatokból és bekezdésekből származnak. Lehetnek definíciók, példák, ellentétek vagy ok-okozati összefüggések. A jó olvasók automatikusan használják őket.

Több típusa is van. A definíciós utalás közvetlenül megmondja a szó jelentését. A szinonima utalás hasonló jelentésű szót használ. Az antonima utalás ellentétes jelentésű szót használ. A példa utalás példákat mutat be, amelyek illusztrálják a jelentést. A következtetésre utalás megköveteli az olvasótól, hogy összekapcsolja a gondolatokat. Minél több típusú utalás van, annál könnyebb kitalálni a szót.

A kontextusjelek típusai

• Definíció: a szó definíciója megtalálható a mondatban.
• Szinonima: egy hasonló szó található a közelben.
• Antonima: egy ellentétes szó található a közelben.
• Példa: a példák szemléltetik a jelentést.
• Következtetés: az olvasó von le következtetést.

A kontextusra utaló jelek elengedhetetlenek a szókincsfejlesztéshez. Lehetővé teszik az olvasó számára, hogy szótár nélkül tanuljon új szavakat. Javítják a szövegértést is. Az az olvasó, aki minden ismeretlen szónál megáll, elveszíti a folyamatosságot. Az az olvasó, aki kontextusra utaló jeleket használ, tovább olvas, és rájön a jelentésre. Ez a készség gyakorlással fejlődik. Minél többet olvasol, annál jobb leszel a jelek felismerésében. A tanárok gyakran explicit módon tanítják a kontextusra utaló jeleket. Modellezik a folyamatot: nézd meg a mondatot, nézd meg a bekezdést, keress nyomokat. Aztán találgass. Aztán ellenőrizd. A találgatás nem mindig helyes. De jobb, mint a megállás. A kontextusra utaló jelek az olvasó eszközei az ismeretlen szövegben való eligazodáshoz. A buktatókat tanulási lehetőséggé változtatják.