A gyakorló kitartó meditációban ül, amíg a hétköznapi érzékelés el nem tűnik, és mély tisztaság jelenik meg előtte. A buddhista és más ázsiai hagyományokban ez az átalakító belátás a megvilágosodás. A valóság valódi természetének közvetlen felismeréseként és az alapvető tudatlanság megszűnéseként értelmezik.

A megvilágosodás, vagy ébredés, megszabadulást hoz a szenvedés körforgásából. A leírások a ragaszkodásmentességet, az együttérzést és az állandó elkülönült én illúziójától való megszabadulást hangsúlyozzák. Az ehhez vezető utak közé tartozik a meditáció, az etikai fegyelem és a bölcsesség tanításai. Egyes hagyományok hirtelen áttörésről beszélnek; mások fokozatos művelésről.

A fogalom bekerült a szélesebb spirituális szókincsbe, néha elszakadva eredeti tanbeli környezetétől. A hazai hagyományokon belül továbbra is a vallási élet végső célja. A Buddha bódhifa alatti felébredéséről szóló történetek adják a paradigmatikus képet.

• Spirituális ébredés a végső igazságra
• A buddhizmus és a kapcsolódó utak központi célja
• Véget vet a szenvedés és az újjászületés körforgásának
• Belátás és fegyelmezett gyakorlás révén érhető el