Puskával elsütve a puska visszarúg. A golyó előre mozdul, a puska hátra, és az összlendület ugyanaz marad. Ez a lendületmegmaradás törvénye. Egy zárt rendszerben, külső erők nélkül, minden test összlendülete állandó marad. A lendület a tömeg szorozva a sebességgel, és egy vektor, tehát az irány számít. Két biliárdgolyó ütközése lendületet takarít meg. Egy kipufogógázt kibocsátó rakéta lendületet takarít meg. A kipufogógáz az egyik irányba megy, a rakéta a másikba.

A lendületmegmaradás Newton harmadik törvényéből következik. Amikor két test kölcsönhatásba lép, azonos és ellentétes irányú erőket fejtenek ki egymásra ugyanannyi ideig. Ez azt jelenti, hogy azonos és ellentétes irányú impulzusokat kapnak, ami azt jelenti, hogy a lendületváltozásaik egyenlőek és ellentétesek. A teljes lendület nem változik. A törvény érvényes a klasszikus mechanikában és a relativitáselméletben, ahol a lendületet úgy definiálják, hogy egy relativisztikus tényezőt is tartalmazzon. A kvantummechanikában is érvényes, ahol a lendület egy operátor, és a megmaradás a tér szimmetriájához kötődik. Noether tétele a megmaradási törvényeket a szimmetriákhoz köti, a lendületmegmaradás pedig abból a tényből fakad, hogy a tér mindenhol ugyanúgy néz ki.

A lendületmegmaradás tényei

• Definíció. Egy zárt rendszerben az impulzus állandó.
• Vector. Az irány számít.
• Newton harmadik törvénye. Az egyenlő és ellentétes irányú erők megőrzik a lendületet.
• Noether tétele. A tér szimmetriájából következik a megmaradás.

A lendület nem ugyanaz, mint az energia. Mindkettő megmarad, de különböző mennyiségek, különböző mértékegységekkel.