A „szokásos” tévhit azt feltételezi, hogy valami igaz, mert sokan hisznek benne. Mindenki ezt csinálja, tehát biztosan igaza van. Ez az érvelés. Ez egy tévhit. A népszerűség nem bizonyíték. Egymillió ember tévedhet. A többségnek nincs mindig igaza. A történelem tele van olyan példákkal, amikor széles körben elterjedt hiedelmek hamisnak bizonyultak.

A név a „bandwagon” (szokáskocsi) kifejezésből ered, ami egy zenekart szállító szekér egy felvonuláson. A politikusok felugrottak a szekérre, hogy kifejezzék támogatásukat. A tömeg követte őket. A metafora találó. A „bandwagon” (szokáskocsi) tévhit a tömeg követése. A valahová tartozás vágyára apellál. Konformitásra kényszeríti az egyént.

Bandwagon tévedés példák

• Mindenki veszi ezt a részvényt, szóval jó befektetésnek kell lennie.
• A legtöbb ember hisz ebben a diétában, tehát működnie kell.
• Az összes menő gyerek dohányzik, szóval neked is tedd ezt.
• A többség erre a politikára szavazott, tehát ez helyes.
• Ez a film népszerű, szóval biztos jó.

A kocsihit tévhite gyakori a reklámokban, a politikában és a kortársak nyomása alatt. A hirdetők azt mondják, hogy mindenki ezt a terméket akarja. A politikusok szerint az emberek támogatják ezt a politikát. A barátok azt mondják, hogy mindenki megy. A felhívás a konformitásra szól. De a konformitás nem igazság. Egy hiedelem lehet népszerű és hamis. Egy hiedelem lehet népszerűtlen és igaz. A kocsihit tévhite figyelmen kívül hagyja a bizonyítékokat. A tömegre összpontosít. A tömeg hasznos jelzés lehet. Ha mindenki rohan, tűz lehet. De a tömeg nem bizonyíték. Még mindig keresni kell a tüzet. A kocsihit tévhite egy rövidítés. A rövidítések hasznosak lehetnek. Le is vezethetnek egy szikláról. Felugrani a kocsira rendben van, ha tudod, merre tart.