Amikor egy felhő a talajszinten képződik, és a látótávolságot egy kilométer alá csökkenti, azt ködnek nevezzük. Apró vízcseppek vagy jégkristályok lebegnek a levegőben, szétszórják a fényt, és fehér vagy szürke fátylat hoznak létre.

A sugárzási köd tiszta, szélcsendes éjszakákon alakul ki, amikor a talaj gyorsan lehűl. Advekciós köd akkor keletkezik, amikor a nedves levegő hidegebb felszín fölé emelkedik, ami gyakori a partvidék mentén. A felfelé ívelő köd akkor jelenik meg, amikor a levegő kénytelen felemelkedni és lehűlni az emelkedő terep felett. A gőzköd meleg vízből hideg levegőbe emelkedhet.

A köd bonyolítja a vezetést, a repülést és a hajózást. Általában felszáll, ahogy a nap felmelegíti a felszínt, vagy ahogy a szél felerősödik. A fagyos köd jégtakarót rak a felszínre, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyed. Sűrű ködre vonatkozó figyelmeztetések figyelmeztetik a lakosságot, amikor a látótávolság veszélyes szintre csökken.

Ugyanaz a fizika, amely a felhőket hozza létre a magasban, ködöt is hoz létre a felszínen.