A logika az érvényes érvek szerkezetét vizsgálja. Azt kérdezi: ha a premisszák igazak, akkor szükségszerűen következik belőlük a következtetés? A formális logika szimbólumokat használ az állítások ábrázolására, és szabályokat a következtetések levonására. Arisztotelész szillogizmusai egy korai rendszert alkottak; a modern logika, amelyet Frege, Russell és mások fejlesztettek ki, a matematika és a számítástechnika alapját képezi.

A propozicionális logika az igaz vagy hamis állításokkal, valamint az olyan kötőszavakkal foglalkozik, mint az ÉS, VAGY és NEM. Az állítmánylogika kvantorokat ad hozzá: „mindenkire” és „létezik”. Ezek a rendszerek formalizálják a gondolkodást és feltárják a hibákat.

A logika a matematikai bizonyítás alapja. Minden tétel axiómákból levont logikai levezetésen nyugszik. A számítástechnikában a logikai kapuk Boole-műveleteket valósítanak meg, a programozási nyelvek pedig logikai feltételeket használnak. A téma metszi a filozófiát, a nyelvészetet és a mesterséges intelligenciát is. Az érvelésről való tiszta gondolkodás messze túlmutat a matematikán.

• Az érvényes érvelés tanulmányozása
• Szimbólumokat és formális szabályokat használ
• Propozíciós és predikátum logika
• A bizonyítás és a számítástechnika alapjai