A használt nyelv túlmutat az elszigetelt mondatokon. A diskurzus összekapcsolódó nyelv, mivel kontextusban – beszélgetésekben, beszédekben, cikkekben, rituálékban – jelenik meg, amelyeket a beszélő céljai és társadalmi környezete alakít.

A kifejezés magában foglalja mind a terméket (egy szövegrészt vagy beszédet), mind az előállításának és értelmezésének folyamatát. A diskurzus magában foglalja a témakezelést, a szóváltást, a műfaji konvenciókat és az intertextuális kapcsolatokat más diskurzusokkal. Az elemzők azt vizsgálják, hogy a hatalom, az identitás és az ideológia hogyan jelenik meg a nyelvhasználati mintákban.

Az osztálytermi diskurzus, a médiadiskurzus és az intézményes találkozások egyaránt jellegzetes struktúrákat mutatnak. A diskurzus tanulmányozása megköveteli, hogy figyeljünk arra, mit mondanak, mit nem mondanak ki, és hogyan viszonyul a forma a társadalmi cselekvéshez. Az elemzési egység definíció szerint nagyobb, mint a mondat.

• Összefüggő nyelvhasználat társas kontextusban
• Tartalmaz beszélgetést, szöveges üzeneteket és intézményi megbeszéléseket
• Műfaji, témabeli és interakciós struktúrákat foglal magában
• Társadalmi és nyelvi mintákat is elemezve