Egy transzgénikus organizmus egy másik fajból bevitt géneket tartalmaz. A gént transzgénnek nevezik, és géntechnológiai technikákkal építik be a szervezet genomjába. A transzgénikus organizmusokat a kutatásban, az orvostudományban és a mezőgazdaságban használják. Ezek a genetikailag módosított organizmusok egyik típusát jelentik, de a kifejezést gyakran felcserélhetően használják.

Az első transzgénikus egereket az 1980-as években hozták létre. Azóta a transzgénikus állatokat génfunkciók vizsgálatára, emberi betegségek modellezésére és terápiás fehérjék előállítására használják. A transzgénikus kecskék tejében antitrombin termelődik. A transzgénikus csirkék gyógyszergyártáshoz szükséges fehérjéket tartalmazó tojásokat termelnek. A transzgénikus növények uralják a globális mezőgazdaságot: a rovarrezisztenciára vagy a gyomirtó szerekre való toleranciára módosított kukorica, szója, gyapot és repce.

A technológia pontosabbá vált. A korai módszerek véletlenszerűen illesztettek be géneket, ami más géneket megzavarhatott. A CRISPR és más szerkesztőeszközök lehetővé teszik a célzott beillesztést meghatározott helyekre. Ez csökkenti a nem kívánt hatásokat és javítja a kiszámíthatóságot. A hatékonyság fajonként változik, és egyes élőlényeket nehezebb manipulálni, mint másokat.

A transzgénikus organizmusok szabályozási és etikai kérdéseket vetnek fel. Kié a szellemi tulajdon? Milyen környezeti kockázatokkal járnak? Felhasználhatók-e a transzgénikus állatok élelmiszerként? A válaszok országonként és organizmusonként eltérőek. A technológia hatékony, és a vita folyamatban van.