A kálvinizmus a protestantizmus egyik fő ága, amely Kálvin János tanításain alapul. Kálvin francia reformátor volt. Ő írta a Keresztény Vallás Intézményeit. Református egyházat alapított Genfben. Teológiája hangsúlyozza Isten szuverenitását, a Szentírás tekintélyét és a kegyelem általi üdvösséget. Református teológiaként is ismert.

A kálvinizmust leginkább a TULIP öt pontja jellemzi. Teljes romlottság, Feltétel nélküli kiválasztás, Korlátozott engesztelés, Ellenállhatatlan kegyelem, A szentek kitartása. Ezeket a pontokat a dortweili zsinaton fogalmazták meg 1618-1619-ben. Válaszul szolgálnak az arminianizmusra. Az arminiánusok a szabad akaratban és a feltételes kiválasztásban hittek. A kálvinisták a predesztinációban és a feltétel nélküli kegyelemben hittek. A vita ma is folytatódik.

A kálvinizmus öt pontja

• Teljes romlottság: az emberek bűnösök és képtelenek megmenteni magukat.
• Feltétel nélküli kiválasztás: Isten választja ki, hogy kik üdvözülnek.
• Korlátozott engesztelés: Krisztus meghalt a választottakért.
• Ellenállhatatlan kegyelem: Isten kegyelmét nem lehet elutasítani.
• A szentek állhatatossága: a választottak kitartanak a hitben.

A kálvinizmus formálta a nyugati történelmet. Hatással volt a puritánokra. Megformálta a Holland Református Egyházat. Elterjedt Amerikára. Megtalálható a presbiteriánus, református és néhány baptista egyházban. Nem mentes a vitáktól. Egyes keresztények elutasítják a predesztinációt. Azt mondják, hogy igazságtalanná teszi Istent. A kálvinisták szerint felmagasztalja Isten kegyelmét. Megmutatja, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten műve. Az emberek semmit sem tesznek hozzá. Ez a radikális állítás. Vagy vigaszt nyújt, vagy botrányt okoz. Attól függ, kit kérdezel. A kálvinizmus a kegyelem teológiája. A szuverenitás teológiája. Olyan teológia, amely megoszt. De egyesít is. Egyesíti azokat, akik bíznak Isten abszolút irányításában. És akik az ő szuverén szeretetében nyugszanak.