A gondolatok, az érzékelések, az érzések és a folyamatos én érzése alkotják azt, amit az emberek általában elmének neveznek. A pszichológia az elmét kognitív és affektív folyamatok összességeként kezeli, amelyek lehetővé teszik egy élőlény számára, hogy ábrázolja, értelmezze és cselekedjen a világ alapján.

Az elmét viselkedés, önbevallás és idegi mérések segítségével vizsgálják. Továbbra is viták folynak az elme és az agy kapcsolatáról, a tudattalan mentális folyamatok lehetőségéről, valamint arról, hogy a nem emberi állatok vagy a gépek rendelkeznek-e bármilyen hasonló értelemben vett elmével. A kognitív tudomány az elmét információfeldolgozó rendszerként közelíti meg; a fenomenológiai megközelítések a megélt tapasztalatokat hangsúlyozzák.

Az elmezavarok a gondolkodás, a hangulat, az érzékelés vagy az identitás zavaraiként jelentkeznek. A pszichoterápiától a gyógyszeres kezelésen át a környezet megváltoztatásáig terjedő beavatkozások célja az adaptívabb működés helyreállítása. Az elme fogalma továbbra is nélkülözhetetlen marad, miközben biológiai alapjai tisztábban láthatóvá válnak.

• Kognitív és affektív folyamatok halmaza
• Viselkedés, tapasztalat és agyi mérések segítségével vizsgálták
• Magában foglalja mind a tudatos, mind a tudattalan tevékenységet
• Az identitás és az adaptív működés központi eleme