A helyszín alakítja a hatalmat. A geopolitika azt vizsgálja, hogy a földrajz – a határok, az erőforrások, a tengeri útvonalak, az éghajlat és a távolság – hogyan befolyásolja az államok viselkedését és a nemzetközi kapcsolatok szerkezetét.

A klasszikus geopolitikai gondolkodók hangsúlyozták a központi területek, a peremvidékek és a stratégiai szűk keresztmetszetek ellenőrzésének fontosságát. A kortárs elemzések ehhez hozzáteszik az energiavezetékeket, a digitális infrastruktúrát és a demográfiai mintákat. A nagyhatalmak továbbra is versenyeznek a befolyásért azokban a régiókban, amelyek erőforrásokat, hozzáférést vagy pufferzónákat kínálnak. A kisebb államok eligazodnak a környezetük korlátaiban és lehetőségei között.

A geopolitikai érvelés befolyásolja a szövetségi döntéseket, a katonai fellépést és a gazdasági államvezetést. Fatalizmust vagy agresszív terjeszkedést is ösztönözhet, amikor a vezetők a földrajzot végzetként kezelik. A gondos elemzés különbséget tesz az állandó földrajzi tények és az esetleges politikai berendezkedés között. A térképek nélkülözhetetlen eszközök maradnak mindazok számára, akik megpróbálják megérteni, hogy bizonyos konfliktusok miért maradnak fenn, és bizonyos partnerségek miért maradnak fenn.

Egy pillantás a térképre gyakran többet elárul egy rivalizálásról, mint ideológiai kötetek.