A kiegyensúlyozatlan erők nem ejtik ki egymást. Az eredő erő nem nulla. Egy tárgy a nagyobb erő irányába gyorsul. Ha egy dobozt nagyobb erővel tolunk el, mint a súrlódás, az elmozdul. Az eredő erő a különbség. A doboz gyorsul. Ez Newton második törvénye működés közben.

A kiegyensúlyozatlan erők megváltoztatják a mozgást. Mozgásba hozzák a tárgyakat. Megállítják őket. Irányt változtatnak. Sebességet változtatnak. Egy gyorsuló autóban kiegyensúlyozatlan erők érvényesülnek. A motor ereje nagyobb, mint a súrlódás és a légellenállás. Egy fékező autóban kiegyensúlyozatlan erők érvényesülnek. A fékerő nagyobb, mint a motor ereje. Egy kanyargó autóban kiegyensúlyozatlan erők érvényesülnek. A gumiabroncsok súrlódása centripetális erőt fejt ki a kanyar közepe felé.

Kiegyensúlyozatlan erő példák

• Autó gyorsulása: a motor ereje nagyobb, mint a súrlódás.
• Autó fékezése: a fékerő nagyobb, mint a motor teljesítménye.
• Felfelé dobott labda: a gravitáció kiegyensúlyozatlan, lassuló.
• Ejtőernyős zuhanás: a gravitáció eleinte nagyobb, mint a légellenállás.
• Rakétaindítás: a tolóerő nagyobb, mint a gravitáció.

A kiegyensúlyozatlan erők minden gyorsulás okai. Nélkülük a tárgyak vagy nyugalomban maradnának, vagy örökre állandó sebességgel egyenes vonalban mozognának. Ez a tehetetlenség. A kiegyensúlyozatlan erők megtörik a tehetetlenséget. Megváltoztatják a sebességet. Az nettó erő iránya határozza meg a gyorsulás irányát. A nagysága határozza meg, hogy milyen gyorsan változik a sebesség. Egy kis nettó erő kis gyorsulást hoz létre. Egy nagy nettó erő nagy gyorsulást hoz létre. A tömeg ellenáll a gyorsulásnak. Egy nehéz tárgynak több erőre van szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a gyorsulást érje el, mint egy könnyű. A kiegyensúlyozatlan erő a mechanika változásának motorja. Ez az, ami a dolgokat előidézi.