Minden olyan állapot, amely elsősorban az agyat, a gerincvelőt vagy a perifériás idegeket érinti, neurológiai rendellenességnek minősül. A kategória tág, magában foglalja az olyan akut eseményeket, mint a stroke, a progresszív betegségeket, mint a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór, a fejlődési állapotokat, mint az epilepszia és az agyi bénulás, valamint a sérüléseket, például a traumás agysérülést.

A tünetek a patológia helyétől és jellegétől függenek, és lehetnek gyengeség, érzékszervi kiesés, görcsrohamok, kognitív hanyatlás, fájdalom, valamint mozgás- vagy autonóm funkciózavarok. A diagnózis a klinikai vizsgálatot képalkotással, elektrofiziológiával, laboratóriumi vizsgálatokkal és néha genetikai elemzéssel ötvözi.

A kezelés lehet tüneti, betegségmódosító, sebészeti vagy rehabilitációs. Mivel az idegrendszer korlátozottan képes helyreállítani az öngyógyító képességét, számos neurológiai rendellenesség tartós fogyatékosságot okoz. A mechanizmusok, biomarkerek és új terápiák kutatása intenzív, amit ezen állapotok magas személyes és társadalmi terhei vezérelnek.

A hatékony neurológiai ellátás alapja továbbra is a korai felismerés és a pontos lokalizáció.