Az agy két tükörképként szolgáló félre, a bal és a jobb agyféltekére oszlik, amelyeket egy mély hosszanti hasadék választ el egymástól, és a kérgestest, valamint kisebb commissurák kötnek össze. Mindkét agyfélteke főként a test másik oldaláról kap érzékszervi bemeneteket, és annak mozgásait irányítja.

Ezen az alapvető kereszteződésen túl bizonyos funkciók lateralizálódnak. A legtöbb embernél a nyelvi produkció és megértés nagymértékben függ a bal agyféltekétől, míg egyes térbeli-vizuális és figyelmi folyamatok a jobb agyféltekét részesítik előnyben. A lateralizáció mértéke egyénenként változó, és korai sérülés után eltolódhat.

Az agyhasadásos vizsgálatok és a modern képalkotás részletesen feltérképezték ezeket az aszimmetriákat. A mindennapi viselkedés azonban állandó együttműködést igényel a féltekék között; az egyik oldal izolációja csak részleges, nem teljes funkcionális veszteséget okoz. A féltekei specializáció megértése segít értelmezni a stroke hatásait, és irányítja a sebészeti döntéseket a nyelvi kéreg közelében.

• A két agyfélteke egyike
• Elsősorban a test másik oldalát irányítja
• Funkcionális lateralizációt mutat
• Kommisszurális szálakkal összekapcsolva