Egy hajónak alkalmasnak kell lennie a tervezett útra. A tengerállóság az az állapot, amikor a hajó megfelelően van megtervezve, megépítve, karbantartva, felszerelve, legénységgel ellátva és ellátva, hogy a tervezett út során a tenger szokásos veszélyeivel szembenézhessen.

A koncepció központi szerepet játszik a szállítási szerződésekben és a tengeri biztosításokban. A fuvarozóknak kötelességük kellő gondossággal eljárni a hajó tengerállóvá tétele érdekében az út előtt és annak kezdetén. A tengerállóság hiánya érvénytelenítheti a felelősség elleni védekezést és a biztosítási fedezetet.

A tengerállóság az úttól függ: egy part menti kereskedelemre alkalmas hajó nem biztos, hogy alkalmas egy téli észak-atlanti átkelésre. A bíróságok a hajó szerkezetét, felszerelését, a legénység alkalmasságát és a készletek megfelelőségét vizsgálják. A tengerállóság fenntartása a tulajdonos és az irányítás folyamatos kötelezettsége.

• A hajó alkalmassága a tervezett útra
• Lefedi a szerkezetet, a felszerelést, a személyzetet és az ellátást
• Központi szerepet játszik a szállítási szerződésekben és a biztosításokban
• A tervezett áthaladáshoz képest értékelve