A hold egy természetes műhold, amely egy bolygó vagy egy kisebb égitest körül kering. A Földnek is van egy, de a Naprendszernek több száz. Csak a Jupiternek több mint 90 megerősített holdja van. A Szaturnusznak több mint 140. Néhány nagy és kerek, mint például a Föld Holdja és a Jupiter Ganymedes-holdja. Mások kicsik, szabálytalanok, és valószínűleg befogott aszteroidák.

A holdak különböző módokon alakulnak ki. A Föld Holdja valószínűleg törmelékből keletkezett, miután egy Mars méretű égitest becsapódott a Földbe a történelem elején. A Jupiter és a Szaturnusz nagy holdjai valószínűleg ugyanabból a gáz- és porkorongból keletkeztek, amelyből a bolygók is kialakultak. Az elfogott holdak, mint például a Neptunusz Tritonja, egykor független objektumok voltak, amelyek túl közel tévedtek a Földhöz.

A holdak tudományosan értékesek. Az Europa és az Enceladus felszín alatti óceánokkal rendelkezik, amelyek életet hordozhatnak. A Titánon folyékony metántavak és sűrű légkör található. Az Io a Naprendszer legvulkanikusabban aktív égitestje. A Ganymedes saját mágneses mezővel rendelkezik. Minden hold önálló világ.

A Hold a Földet is formálja. Gravitációja hajtja az árapályt, stabilizálja a Föld tengelydőlését, és több mint hat évtizede kutatási célpont. Tizenkét ember járt már a felszínén. Többen is jönnek.