Az éggömb egy képzeletbeli gömb, amely körülveszi a Földet. A csillagászok csillagokat, bolygókat és galaxisokat vetítenek a belső felszínére, hogy leírják azok helyzetét. Ez egy kényelmes fikció. A csillagok valójában nincsenek rögzítve egy gömbhöz. Vadonatnyilag eltérő távolságokban vannak. De az égbolt feltérképezéséhez a modell működik.

A gömbnek koordinátái vannak. A deklináció a szélesség égi megfelelője, amelyet az égi egyenlítőtől északra vagy délre mérünk fokban. A rektaszcenzió a hosszúság megfelelője, amelyet órákban, percekben és másodpercekben mérünk a tavaszi napéjegyenlőségtől keletre. Ezek együttesen minden objektumnak egyedi címet adnak az égbolton.

A gömbnek vannak vonatkoztatási pontjai is. Az égi pólusok közvetlenül a Föld pólusai felett helyezkednek el. Az égi egyenlítő a Föld egyenlítőjének vetülete. Az ekliptika az a pálya, amelyet a Nap egy év alatt bejár, és egyben a Föld pályájának síkja is. Az állatövi csillagképek az ekliptika mentén helyezkednek el.

Az éggömb egy térkép, nem egy fizikai tárgy. Egy eszköz, amely évezredek óta szolgálja a csillagászokat, és ma is rendszerezi az égbolt leírását.