A mágnesesség egy mozgó elektromos töltések által létrehozott erő. Ez az elektromágnesesség két aspektusának egyike, az elektromossággal együtt. Az álló töltés csak elektromos mezőt hoz létre. A mozgó töltés szintén mágneses mezőt hoz létre. Ezért téríti el az áramvezető vezeték az iránytű tűjét. A mágnesesség felelős az állandó mágnesek viselkedéséért, az elektromos motorok és generátorok működéséért, valamint az adatok mágnesszalagokon és merevlemezeken történő tárolásáért.

A mágnesességnek többféle formája létezik. A ferromágnesesség a vas, a nikkel és a kobalt erős vonzereje a mágnesek iránt. Ezekben az anyagokban az atomi mágneses momentumok spontán rendeződnek el, doméneket hozva létre. Amikor a domének rendeződnek, az anyag mágnessé válik. A paramágnesesség gyenge vonzás. A diamágnesesség gyenge taszítás. A Föld mágneses mezőjét az olvadt vasmagban lévő konvekciós áramok hozzák létre. Ez védi a bolygót a napszéltől, és létrehozza az aurorákat. A mágneses rezonancia képalkotás erős mágneses mezőket használ a testben lévő hidrogénatomok beállításához, majd rádióhullámokat használ a szövetek képalkotásához.

Mágnesesség tények

• Forrás. Mozgó elektromos töltés.
• Ferromágnesesség. Erős vonzás, vas, nikkel, kobalt.
• A Föld mezeje. Az olvadt mag hozza létre.
• Alkalmazások. Motorok, generátorok, MRI, adattárolás.
• Unit. Tesla.

A mágnesesség nem ugyanaz, mint az elektromosság. Az elektromosság álló vagy mozgó töltést foglal magában. A mágnesesség csak mozgó töltést tartalmaz.