A logika az érvényes érvelés tanulmányozása. Azt kérdezi, hogy mi következik miből. Az érvényes érvelés az, ahol a következtetésnek igaznak kell lennie, ha a premisszák igazak. A logika biztosítja az eszközöket a jó érvek és a rosszak megkülönböztetéséhez. Arisztotelész a szillogizmussal rendszerezte a logikát. A középkori logikusok finomították. Frege és Russell fejlesztették ki a modern szimbolikus logikát, amely formális nyelveket használ az érvek ábrázolására, és következtetési szabályokat a következtetések levonására. A logikát a matematikában, a számítástechnikában, a nyelvészetben és a filozófiában használják.

A logika nem ugyanaz, mint a pszichológia. Normatív elveket vizsgál, nem pedig azt, hogy az emberek hogyan gondolkodnak valójában. Az emberek gyakran logikátlanul érvelnek, de ez nem változtat azon, hogy mit követel meg az érvényesség. A logika nem ugyanaz, mint a retorika. A retorika célja a meggyőzés. A logika célja a bizonyítás. A kettő átfedésben lehet, de különbözőek. A logikának sok ága van: többek között a propozíciós logika, az állítmánylogika, a modális logika, a temporális logika és a sokértékű logika. Minden ágnak megvannak a saját szimbólumai, szabályai és szemantikája. A logika egy formális tudomány, mint a geometria, és minden olyan területen vannak alkalmazásai, amely precíz gondolkodást igényel.

A logika típusai

• Propozicionális. Teljes kijelentésekkel és kötőszavakkal foglalkozik.
• Predicate. Objektumokkal, tulajdonságokkal és kvantorokkal foglalkozik.
• Modal. A lehetőséggel és a szükségességgel foglalkozik.
• Informal. Természetes nyelvi érveléssel foglalkozik.

A logika nem a világról szóló ismeretek összessége, hanem arról szóló ismeretek összessége, hogy miből mi következik.