A vibrato egy enyhe, gyors hangmagasság-variáció, amelyet a hosszan tartó hang melegségének és kifejezőerejének növelésére használnak. A vonósok a bal kéz kontrollált ringatómozdulatával hozzák létre; a fúvósok és az énekesek a levegő sebességének vagy a vibrálásnak a változtatásával hozzák létre; egyes billentyűs hangszerek elektronikusan is képesek szimulálni.

A vibrato sebességét és szélességét a zenei stílus, a frázis karaktere és a személyes ízlés szerint állítják be. A barokk és néhány régizenei specialista gyakran kevés vagy semmilyen folyamatos vibratót nem használ, míg a romantikus és későbbi stílusok a hangsúlyosabb oszcillációt részesítik előnyben. A túlzott vagy rosszul kontrollált vibrato elnyomhatja a hangmagasságot; a jól megítélt vibrato kiemeli a hangszínt anélkül, hogy felhívná magára a figyelmet.

Az egyenletes, középre igazított vibrato előállításának elsajátítása fontos állomás a technikai fejlődésben a legtöbb dallamos hangszer és az énekesek számára. Az eszköz a játékos kifejező szókincsének részévé válik.

• Gyors, enyhe hangmagasság-változás
• Melegséget és kifejező hatást kölcsönöz
• Különböző hangszereken eltérően előállítva
• Stílus és ízlés szerint igazítva