A vonós hangszer a kifeszített húrok rezgésével állítja elő a hangot. A húrokat lehet vonóval meghúzni, mint a hegedűn és a csellón; pengetni, mint a gitáron és a hárfán; vagy ütni, mint a zongorán és a kalapált cimbalomon.

A hangszer teste felerősíti és színezi a húrok viszonylag gyenge hangját. Az anyagok, a konstrukció és a játéktechnika mind befolyásolja a hangzást. A zenekar vonóscsaládja – hegedű, brácsa, cselló és nagybőgő – alkotja az együttes legnagyobb és leghomogénebb részét.

A vonós hangszerek gyakorlatilag minden zenei kultúrában megjelennek. A hangszíntartás, a folyamatos dinamikus változás előidézése, valamint a gyors részek és a dalszövegek végrehajtásának képessége rendkívül sokoldalúvá teszi őket. A vonós hangszer elsajátítása fejleszti a bal kéz pontos elhelyezését és a vonó vagy a pengető kéz kifinomult irányítását.

• Rezgő húrok által keltett hang
• Meghajolva, pengetve vagy ütve
• Hegedűcsaládot, gitárokat, hárfákat és egyebeket tartalmaz
• A zenekari vonós szekció magja