Egy alacsony nyomású rendszerben a levegő felemelkedik és a felszínhez közeledik. Az emelkedő mozgás lehűti a levegőt, gyakran felhőket és csapadékot okozva. A felszíni szelek befelé, a középpont felé fújnak, az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen.

A rendszer erősségét az jelzi, hogy milyen alacsonyra esik a központi nyomás, és milyen szorosan helyezkednek el az izobárok. A mély mélypontok erős szeleket és heves csapadékot generálhatnak nagy területeken. A közepes szélességi körökön található mélypontok a hőmérsékleti különbségekből, míg a trópusi mélypontok a meleg óceánokból merítik az energiát.

Az alacsony nyomású rendszerek mozgásának és erősödésének nyomon követése alapvető előrejelzési feladat. Ehhez a műholdképek, a felszíni megfigyelések és a modellezés is hozzájárul. Egyes alacsony nyomású rendszerek gyengék maradnak, és csak gyenge esőt hoznak; mások nagyobb viharokká válnak, amelyek milliók mindennapi életét megzavarják.

• Felszálló levegő és befelé spirális szelek
• Felhőkkel és csapadékkal összefüggésben
• Gyengébbtől intenzívig terjedhet
• A napi időjárás-változások középpontjában