A DPI a nyomtatási felbontást méri. A dpi a dpi rövidítése. Egy 300 dpi-s nyomtató finomabb részleteket produkál, mint egy 72-es. Ez a szám fontos a nyomtatási minőség szempontjából. Túl alacsony érték esetén a kép pixelesnek vagy szaggatottnak tűnik. Túl magas érték esetén a fájlméret látható javulás nélkül növekszik. A legtöbb kereskedelmi nyomtatásnál a 300 DPI a szabvány. Az újságok alacsonyabb felbontásban nyomtatnak, mert a papír elnyeli a tintát. A művészi nyomatok a maximális részletgazdagság érdekében magasabb felbontást használhatnak.

A DPI-t gyakran összekeverik a PPI-vel, azaz a pixel/hüvelykkel. A PPI a digitális kép pixelsűrűségét jelöli. A DPI a nyomtató kimeneti felbontását jelöli. Kapcsolódnak egymáshoz, de nem ugyanazok. Egy 3000 pixel széles, 10 hüvelyk szélesen kinyomtatott kép 300 PPI-vel rendelkezik. Ugyanez a kép 20 hüvelyk szélesen kinyomtatott kép 150 PPI-vel rendelkezik, ami lágynak tűnhet. Az ökölszabály: nyomtatáshoz a végső kimeneti méretben 300 PPI-re kell törekedni. Képernyők esetében a PPI kevésbé számít. A képernyőknek saját pixelsűrűségük van. Egy nagy felbontású kijelző több pixelt sűrít ugyanabba a fizikai térbe. A kép méreteződik, hogy illeszkedjen. A felbontás csak egy tényező a minőségben. Az élesítés, a tömörítés és a forráskép mind befolyásolja a végeredményt. Egy alacsony felbontású kép nem tehető nagy felbontásúvá a DPI növelésével. A részletek nem jelennek meg. A felskálázás interpolálja a pixeleket. Nem hoz létre információt.

Felbontási irányelvek

• 300 DPI – szabvány a kereskedelmi nyomtatáshoz
• 150 DPI — elfogadható nagyméretű, távolról nézve
• 72 DPI – képernyőfelbontás, nem nyomtatási felbontás
• 600+ DPI — képzőművészeti és archív nyomtatás

A DPI a kimenetről szól. A nyomtató képpontjai határozzák meg a kép élességét. Több pont, finomabb részletek, nagyobb fájlok.