Az égboltozat az égboltozat. A bibliai kozmológiában elválasztja a fenti vizeket az alsó vizektől. Isten a második napon teremtette az égboltozatot. Mennyországnak nevezte. Az égboltozat egy szilárd kupola. Visszatartja a fenti vizeket. Magában foglalja a napot, a holdat és a csillagokat. Madarak repülnek rajta.

A héber szó a raqia. Jelentése kiterjedés vagy boltozat. Az ókori izraeliták az eget tömör kupolaként képzelték el. A kupola egy kozmikus óceánt tartott vissza. Az eső beesett a kupola ablakain. A nap és a hold mozogott rajta. A csillagok hozzá voltak rögzítve. Ez egy tudomány előtti kozmológia volt. Nem fizika tankönyvnek szánták. Teológiai kijelentés volt. Isten szuverenitását írta le a teremtés felett.

Szentírásbeli égboltozat

• 1Mózes 1:6-8: Isten megalkotta a mennyezetet.
• Zsoltárok 19:1: Az égbolt hirdeti keze munkáját.
• Zsoltárok 150:1: Dicsérjétek őt hatalmának mennyezetén!
• Ezékiel 1:22: egy égboltozat képmása az élőlények felett.
• Dániel 12:3: Akik sokakat igazságra vezetnek, azok ragyognak, mint a csillagok az égbolton.

Az égboltozat egy ablak a bibliai kozmológiába. Megmutatja, hogyan értették az ókoriak a világot. Rámutat a szakadékra az ő tudományuk és a miénk között. A szöveg maradandó igazságát is mutatja. Az égboltozat nem tudományos állítás. Teológiai állítás. Azt mondja, hogy Isten teremtette az eget. Azt mondja, hogy Isten rendelte el a kozmoszt. Azt mondja, hogy Isten a vizek és a föld felett van. Az égboltozat egy szimbólum. Emlékeztet Isten hatalmára. Emlékeztet Isten rendjére. Emlékeztet Isten fenségére. Az ókoriak felnéztek és egy kupolát láttak. Mi felnézünk és galaxisokat látunk. De az üzenet ugyanaz. Az egek hirdetik Isten dicsőségét. Az égboltozat hirdeti keze munkáját.