A mennybemenetel Krisztus testi felemelkedése a mennybe a feltámadása után. Negyven nappal húsvét után történt. Jézus Betániába vezette tanítványait. Megáldotta őket. Felemelték. Egy felhő vette körül. Eltűnt a szemük elől. A tanítványok nagy örömmel tértek vissza Jeruzsálembe. Várták a megígért Szentlelket.

A mennybemenetelt Lukács evangéliumában és az Apostolok Cselekedeteiben jegyezték fel. Ez egy kulcsfontosságú esemény a keresztény történetben. Jézus földi szolgálatának végét jelzi. Mennyei uralkodásának kezdetét jelzi. Isten jobbján ül. Közbenjár a hívőkért. Ugyanúgy fog visszatérni, ahogyan felment. Az angyalok ezt mondták a tanítványoknak: Ez a Jézus, akit tőletek felvitetett a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.

A mennybemenetel a Szentírásban

• Lukács 24:50-53: Jézus felemelkedik Betániában.
• ApCsel 1:9-11: egy felhő fogja el őt.
• Márk 16:19: Isten jobbján ül.
• Efézus 1:20: Isten jobbján ül.
• Zsidók 4:14: Áthaladt az egeken.

A mennybemenetel nem távozás. Ez egy átmenet. Jézus nincs távol. Új módon van jelen. Mindig népével van. Elküldte a Szentlelket. Ő adja az egyház erejét. Ő uralkodik a mennyben. Imádkozik értünk. A mennybemenetel vigasztalás. Azt mondja, hogy emberségünk a mennyben van. Azt mondja, hogy a szószólónk a trónnál ül. Azt mondja, hogy a jövőnk biztosított. A mennybemenetel egy ígéret. Azt ígéri, hogy mi is felemelkedünk. Krisztussal leszünk ott, ahol ő van. Szemtől szemben fogjuk látni őt. Osztozunk majd a dicsőségében. A mennybemenetel nem a vég. Ez a kezdet. Az egyház kezdete. A küldetés kezdete. A remény kezdete. Krisztus felment. Krisztus visszatér. Krisztus az Úr.