A krill apró, garnélarákszerű rákfélék, amelyek hatalmas számban rajzanak, különösen a Déli-óceánban. Fitoplanktonnal táplálkoznak, és ezáltal a bálnák, fókák, pingvinek és számos hal elsődleges táplálékát jelentik. Összesített biomasszájuk a Földön élő többsejtű állatfajok közül a legnagyobbak közé tartozik.

Az antarktiszi krill (Euphausia superba) körülbelül hat centiméteresre nő meg, és több évig él. Naponta függőleges vándorlást végeznek, és felszíni rajokat alkothatnak, amelyek hajókról és műholdakról is láthatók. Mivel központi helyet foglalnak el a sarki táplálékhálózatban, a krill mennyiségének vagy eloszlásának változásai az egész ökoszisztémában visszhangoznak.

A krillet kereskedelmi célú felhasználásra is halásszák, akvakultúra-takarmányként és emberi fogyasztásra szánt táplálékkiegészítőként. A gazdálkodás célja a halászat és a függő ragadozók igényeinek egyensúlyba hozása. A tengeri jég éghajlatváltozás által vezérelt változásai, amelyek a krillárva-kellők élőhelyét biztosítják, komoly aggodalomra adnak okot az antarktiszi krillpopulációk jövője szempontjából.

• Kis garnélarákszerű rákfélék
• Kulcsfontosságú zsákmány a bálnák, fókák és pingvinek számára
• Hatalmas rajokat alkotnak a sarki vizekben
• A kereskedelmi betakarítás és az éghajlati nyomás függvényében