A jövedelem a munkából, befektetésekből vagy egyéb forrásokból származó pénz. A bérek és fizetések a leggyakoribb formák. A kamatok, osztalékok, bérleti díjak és tőkenyereségek is beleszámítanak. A kormányok jövedelemadatokat gyűjtenek az adók kiszámításához és a gazdasági egészség méréséhez. A háztartások a jövedelmet kiadások fedezésére és megtakarítások felhalmozására használják. A jövedelemforrások alakítják a pénzügyi stabilitást. Egyetlen fizetés törékeny. A több forrás rugalmasabb.

A közgazdászok több típust különböztetnek meg. A keresett jövedelem munkából származik. A passzív jövedelem befektetésekből vagy minimális aktív erőfeszítéssel járó ingatlanbérlésből származik. A portfóliójövedelem osztalékokból, kamatokból és tőkenyereségből származik. A rendelkezésre álló jövedelem az, ami adózás után marad. A diszkrecionális jövedelem az, ami adózás és a nélkülözhetetlen kiadások után marad. Minden mérőszám más történetet mesél el a pénzügyi rugalmasságról.

Sok országban nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség. A legjobban keresők részesedése nőtt. Az átlagbérek egyes gazdaságokban stagnáltak az általános növekedés ellenére. Az okok vitatottak: a technológia, a globalizáció, az adópolitika és a csökkenő szakszervezeti tagság mind szerepet játszik. A jövedelmi mobilitás is számít. A magas mobilitással rendelkező társadalom reményt ad. Az alacsony mobilitással rendelkező társadalom a helyükre köti az embereket. A jövedelem több, mint egy szám. Formálja a lehetőségeket, az egészséget és az élet kimenetelét.

Gyakori típusok

• Keresett jövedelem
• Passzív jövedelem
• Portfólióbevétel
• Rendelkezésre álló jövedelem
• Diszkrecionális jövedelem