Egy Kaliforniában tervezett, Kínában összeszerelt okostelefon, tajvani chipekkel és indiai szoftverekkel, Brazíliában értékesítve. Ez a globalizáció dióhéjban: a világgazdaságok egyre növekvő összekapcsolódása a kereskedelem, a beruházások, a migráció és az információáramlás révén. Nem új keletű. A Selyemút és a gyarmati kereskedelem korábbi változatok voltak. De a tempó és a mérték az 1980-as évek óta példa nélküli.

A globalizáció több százmillió embert emelt ki a szegénységből, különösen Kelet-Ázsiában. Olcsóbb árukat és több választási lehetőséget biztosított a fogyasztóknak. A technológiát és az ötleteket gyorsabban terjesztette, mint bármely korábbi korszakban. Emellett a gazdag országokban elűzte a munkavállalókat, egyes helyeken növelte az egyenlőtlenségeket, és hozzájárult a környezeti károkhoz. Az előnyök és a költségek egyenlőtlenül oszlanak el, ezért olyan politikailag terhelt.

2008 óta a tendencia lelassult. A vámok emelkedtek. Az ellátási láncokat újragondolták. A COVID-19 világjárvány rávilágított arra, hogy milyen törékenyek lehetnek a globális hálózatok. Nyitott kérdés, hogy a világ deglobalizálódik-e, vagy csak átalakul. Akárhogy is, az egyre mélyebb integráció korszakának folytatódása nem garantált.

A globalizáció dimenziói

• Áruk és szolgáltatások kereskedelme
• Külföldi közvetlen befektetések
• Munkaerő-migráció
• Technológia és adatáramlás
• Kulturális csere