Az üvegezés során színes üvegdarabokból állítanak össze ablakokat, paneleket és lámpaernyőket. Az üveget formára vágják, majd ólomkarmával vagy rézfóliával illesztik össze. Az ólomkarm egy csatorna alakú csík, amely az üveg széleit tartja. Rézfólia borítja az egyes darabokat, és forrasztás hidalja át a réseket. Mindkét módszer erős panelt eredményez, amely ablakba akasztható vagy keretbe helyezhető.

A mesterség régi keletű. A középkori katedrálisok ólomüveget használtak, hogy történeteket meséljenek az olvasni nem tudó gyülekezetnek. Az üveg vastag, buborékos és tele volt tökéletlenségekkel, amelyek szétszórták a fényt. A modern üveg sima lapok formájában kapható, de a művészi üvegkészítők még mindig készítenek texturált és opálos változatokat. A tervezési folyamat egy teljes méretű rajzfilmmel kezdődik, egy rajzzal, amely minden darabot bemutat. Az üveget méretre vágják, majd az összeszerelés előtt simára csiszolják egy csiszológépen.

Két fő összeszerelési módszer

• Ólom érkezett – hagyományos, erős, nagy panelekhez alkalmas
• Rézfólia – vékonyabb vonalak, jók kisebb és bonyolultabb munkákhoz

A biztonság fontos. Az ólom mérgező. A csiszolt üveg éles. Viseljen kesztyűt az ólomüveg kezelésekor, forrasztás után mosson kezet, és az üvegszilánkokat nedves papírtörlővel, ne puszta kézzel törölje fel.