A buzdítás sürgető felhívás vagy bátorítás arra, hogy azt tegyük, ami helyes. Több, mint tanács. Több, mint tanítás. Felhívás cselekvésre. Arra ösztönzi a hallgatót, hogy változzon, kitartson, engedelmeskedjen. Az Újszövetségben mindenütt megtalálható. Az apostolok arra buzdították a hívőket, hogy szent életet éljenek, szeressék egymást, és szilárdan álljanak meg a hitben.

A buzdítás egyike a Róma 12-ben felsorolt ​​lelki ajándékoknak. Vannak, akik képesek bátorítani másokat. Vigasztaló és kihívást jelentő szavakat mondanak. Építik Krisztus testét. A görög szó a paraklésis. Bátorítást, vigasztalást és buzdítást jelent. Ugyanez a szó használatos a Szentlélekre, a Vigasztalóra is. A buzdítás a Lélek szolgálata.

Buzdítás a Szentírásban

• ApCsel 2:40: Péter arra buzdította a sokaságot, hogy üdvözüljenek.
• Róma 12:8: aki buzdít, az ő buzdításában.
• 1Timóteus 4:13: Légy szent az intésnek.
• Zsidók 3:13: Buzdítsátok egymást minden nap.
• Júdás 3: Szükségesnek találtam, hogy intelmet írjak nektek.

Szükség van buzdításra a gyülekezetben. A hívők megpróbáltatásokkal néznek szembe. Kísértésekkel néznek szembe. Csüggedéssel néznek szembe. Szükségük van valakire, aki mellettük áll. Szükségük van valakire, aki azt mondja: csak így tovább. Ne add fel. Nem vagy egyedül. A buzdítás nem nyaggatás. Nem korholás. Céltudatos bátorítás. Szeretetben hirdetett igazság. Ajándék. Épít. Megerősít. Élve tartja a hitet. A gyülekezetnek buzdítókra van szüksége. Olyan emberekre, akik megszólalnak. Olyan emberekre, akik bátorítanak. Olyan emberekre, akik nem hagyják, hogy testvéreik eltévedjenek. A buzdítás a Lélek hangja a közösségben. A kitartásra való felhívás. A szentségre való felhívás. A reményre való felhívás.