Az erdőfelújítás fákat ültet oda, ahol az erdőket kiirtották. Ez különbözik az erdőtelepítéstől, amely fákat ültet ott, ahol korábban nem voltak erdők. Az erdőfelújítás helyreállítja, ami elveszett. A cél az erdei ökoszisztéma visszaállítása: a fák, az aljnövényzet, a vadvilág és az általuk nyújtott szolgáltatások.

A módszerek változatosak. Egyes projektek kézzel ültetik a palántákat. Mások drónokat használnak a magtokok ledobására. A természetes regeneráció, ahol az erdők maguktól nőnek újra a közeli magforrásokból, gyakran olcsóbb és biológiai sokféleségében nagyobb. A megközelítések kombinációja működik a legjobban. A kiválasztott faj számít. Az őshonos fák támogatják a helyi vadvilágot. A gyorsan növő egzotikus növények gyorsan tárolhatják a szenet, de károsítják a biológiai sokféleséget.

Az erdőtelepítés nem helyettesíti a meglévő erdők védelmét. Egy érett erdő több szenet tárol és több fajt tart fenn, mint egy fiatal ültetvény. Az öreg növénnyel való vágás a facsemeték ültetése érdekében évtizedekig tartó nettó veszteséget jelent. Az elsődleges cél az erdők talpon maradása kellene, hogy legyen. Az erdőtelepítés segít, de nem tudja ellensúlyozni a folyamatos erdőirtást. A matematika csak akkor működik, ha a kettő együtt történik.

Kulcsfontosságú megközelítések

• Kézi ültetés
• Drónvetés
• Természetes regeneráció
• Őshonos fajok kiválasztása
• Közösség által irányított projektek