A Párizsi Megállapodás egy nemzetközi egyezmény a klímaváltozásról. 2015-ben 196 fél fogadta el az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében. Célja, hogy a globális felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 Celsius-fokon belül tartsák az iparosodás előtti szinthez képest.

A megállapodás eltér a korábbi szerződésektől. A felülről meghatározott kötelező érvényű célok helyett minden ország benyújtja a saját klímatervét, amelyet nemzetileg meghatározott hozzájárulásnak neveznek. Az országok ötévente frissítik ezeket a terveket. Az elképzelés az, hogy idővel növeljék az ambíciókat. A globális helyzetfelmérés a kollektív előrehaladást értékeli.

A Párizsi Megállapodásnak vannak erősségei és gyengeségei. Szinte minden országot bevont a tárgyalásokba, amit a Kiotói Jegyzőkönyv nem. Rugalmas, ami ösztönzi a részvételt. De hiányzik belőle a betartatás. Az országok büntetés nélkül elmulaszthatják a céljaikat. A jelenlegi ígéretek elmaradnak az 1,5 fokos céltól. A szerződés keretet biztosít. Hogy sikeres lesz-e, az a politikai akarattól függ.

Főbb jellemzők

• A felmelegedés 2°C alatti korlátozása
• Nemzetileg meghatározott hozzájárulások
• Ötéves felülvizsgálati ciklusok
• Globális helyzetfelmérés
• Nincs kötelező érvényű végrehajtás