Egy szereplő néz valamit. A következő felvétel mutatja, hogy mit lát. Ez egy nézőpontfelvétel, vagy POV. Megmutatja a közönségnek, hogy mit néz a szereplő a saját szemszögéből. Azonosulást, feszültséget és elmélyülést teremt. A közönség a szereplő szemén keresztül lát. Osztoznak a szereplő élményében. Ez a filmes világ egyik legerősebb eszköze.

A nézőpontos felvételt gyakran használják horrorfilmekben. A gyilkos üldözi az áldozatot, és a kamera a gyilkos szemévé válik. A közönség a gyilkos szemszögéből látja az áldozatot, ami rettegést kelt. Akciófilmekben használják, ahol a kamera a hős szemévé válik, miközben fut, ugrik és harcol. Drámákban is használják, ahol a kamera a szereplő szemévé válik, miközben egy szeretett személyre, egy levélre vagy egy emlékre néz. A nézőpontos felvétel intimitást teremt. A közönséget a szereplő belsejébe helyezi.

A nézőpont szerinti felvételt általában egy olyan felvétel előzi meg, amelyen a szereplő néz. Ez a felvétel határozza meg, hogy kinek a nézőpontjáról van szó. Ezután a nézőpont szerinti felvétel mutatja meg, hogy mit látnak. A szekvenciát kép-fordított kép mintának nevezik. Ez a filmnyelv alapvető technikája. A nézőpont szerinti felvétel nem mindig szó szerinti. Lehet szubjektív, megmutatva, hogy mit képzel el vagy emlékszik a szereplő. Lehet torzított, bemutatva egy részeg vagy drogozott perspektívát. Használható humoros célokra, bemutatva a szereplő eltúlzott világnézetét. A nézőpont szerinti felvétel egy ablak a szereplő elméjébe.