A textil szőtt vagy kötött kelme. A szó a nemezt, csipkét és más mesterséges anyagokat is magában foglalja. A textíliák rostokból indulnak ki: pamutból, gyapjúból, selyemből, lenből, poliészterből és sok másból. A rostokat fonallá fonják, majd a fonalat szövik, kötik vagy nemezelik szövetté. A szövet szerkezete határozza meg, hogyan essen, nyúlik és viselhető.

A szőtt textíliák a lánc- és vetülékfonalakat derékszögben fonják össze. Az összefonódás mintázata vászonkötést, sávolykötést, szaténkötést és számtalan változatot hoz létre. A kötött textíliák a fonalat egymásba fonódó öltésekbe hurkolják, ami rugalmasságot biztosít. A nemezelt textíliák hővel, nedvességgel és súrlódással fűzik össze a szálakat. Minden szerkezetnek megvannak a maga erősségei. A farmer sávolykötésű, erős és átlós szövésű. A jersey kötött anyag, puha és rugalmas. A selyem charmeuse szaténszövésű, egyik oldalán sima és fényes.

Gyakori textilszálak

• Pamut – növényi rost, légáteresztő, könnyen varrható
• Gyapjú - állati rost, meleg, jól festődik
• Selyem – állati rost, erős, fényes, drága
• Lenvászon – növényi rost, hűvös, könnyen gyűrődik
• Poliészter – szintetikus, tartós, gyorsan száradó

Az anyagválasztás jobban megváltoztatja a projektet, mint bármilyen szabásminta-módosítás. Ugyanaz a pamutból és selyemből készült ruhaszabásminta két teljesen különböző ruhadarabot eredményez.